Vihar — Konfliktus: Sivatagi

A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt. Szaddám Huszein rezsimje a kuvaiti olajmezők megszerzésével és az adósságok eltörlésével próbálta stabilizálni Irak gazdaságát. A nemzetközi válasz két szakaszra oszlott:

Szeretnél mélyebben elmélyedni a technikai adataiban, vagy inkább a geopolitikai következmények érdekelnek? válságkezelés, válságreagáló műveletek - REAL-J

A háború február 28-án ért véget Kuvait felszabadításával. Bár a katonai győzelem egyértelmű volt, Szaddám Huszein hatalmon maradt, ami megalapozta a 2003-as későbbi iraki háborút. A konfliktus után az Egyesült Államok egyedüli globális katonai szuperhatalomként pozicionálta magát a hidegháború lezárultával. Konfliktus: Sivatagi vihar

Közel öt héten át tartó intenzív bombázás, amely megbénította az iraki légvédelmet, kommunikációt és az infrastruktúrát. Itt mutatkoztak be tömegesen a „lopakodó” (F-117) repülőgépek és a precíziós irányítású bombák.

A katonai beavatkozás rendkívül gyors és precíz volt, köszönhetően az USA vezette 34 országos koalíciónak: A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt

A Sivatagi Vihar nem csupán egy háború volt, hanem a gyakorlati demonstrációja:

1991. január 17-én indult meg a tényleges támadó hadművelet Kuvait felszabadítására. 2. A hadművelet szakaszai Közel öt héten át tartó intenzív bombázás, amely

A hadművelet részletes elemzése megtalálható a Hadtudományi Szemle tanulmányaiban és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatási anyagaiban.